A két csapat játszotta a bronzmérkőzést Pekingben is. Akkor az ausztrálok hosszabbítás után ötméteresekkel nyertek. Most itt lett volna visszavágás ideje, de ezúttal is elbuktunk – hosszabbításban.

Az első negyedben kissé megilletődötten játszott a magyar csapat. Többször érthetetlen megoldást választottak a lányok, volt, hogy emberelőnyben nemes egyszerűséggel odaadták a labdát az ellenfélnek.

A spanyolok elleni elődöntőben is mindössze egy tökéletes koncentrációval végigjátszott 5-6 perces periódus kellet volna a sikerhez, és most sem volt az első negyedben olyan szakasz, amelyben hibátlanul teljesítettünk volna. És a másodikban sem...

Pedig voltak szép megmozdulások: Bujka Barbara svédcsavargólja például legalább kettőt ért volna – ha a vízilabda pontozásos sportág lenne. Mivel azonban nem az, az ausztrálok egyszerű találatokkal könnyedén lépkedtek egyre távolabb a mieinktől.

A második negyed vége előtt három perccel Rowie Webster találata után már 7–3-ra mentek az auszik. A nagyszünetben pedig három gól volt a hátrányunk.

Merész András meg is húzta, amit kell: kapust cserélt. Az ezúttal is kevés labdával találkozó Bolonyai Flórát Gangl Edina váltotta, igazából azonban elöl, a támadásokban voltak komoly gondjaink. De a harmadik negyedben ezen is változtatni tudtunk.

Elkezdtünk úgy pólózni, mintha nem lett volna tétje a mérkőzésnek. Egyszerűen, minden extra nélkül, sikeresen játszottuk meg az előnyöket. Ráadásul a jóval nagyobb darab ausztrál játékosok között már néha a centereinket is megjátszottuk. Ez pedig ugye a vízilabdába rengeteg kiállítást/fórt vonz maga után.

Sorozatban három gólt szereztünk a harmadik negyed elején (igaz, előtte Rowie Webster is hintett egyet, és máris csak egygólos hátrányban (7–8) voltunk.

Az utolsó negyedben az volt a kérdés, hogy utol tudjuk-e érni az ausztrálokat. Játékban már semmivel sem volt rosszabb Merész András együttese, csak az a fránya mérkőzés eleje megint nem nekünk kedvezett. Női válogatottunk Londonban valamennyi meccsen csak futott az eredmény után – volt, hogy sikerrel.

És most is sikerrel, a rendes játékidőben ugyanis drámai körülmények között sikerült egyenlítenünk – az utolsó másodpercben. Már úgy tűnt, minden veszve, amikor Antal Dóra visszaszerezte az ügyetlenkedő ausztrál kapustól a labdát, és az üres kapuba csavart. Igazi dráma volt, és következhetett a hosszabbítás.

A ráadásban azonban megint megvertük magunkat, hiába kaptunk egyből két fórt is, gólt az ausztrálok szereztek. Fejben jobban bírták az idegek harcát, s végül bronzérmesek lettek.

Merész András fiatal együttese azonban minden elismerést megérdemel, nagyon értékes negyedik helyet szereztek Londonban a lányok.

nemzetisport.hu